12.fejezet~

/Melody Styles/

-De gyere megyünk! - húztam magam után....
-De nem akarok menni!-huppant le török ülésbe a földre az asztalunk mellett (idáig sikerült elrángatnom wáó de ügyes vagyok!) és összefonta a kezeit. Gyorsan felhívtam Liamet...
-Liam merre vagytok! Harold kezelhetetlen szóval segítség kéne mielőtt megszökik!
-Zayn már elment... asszem a saját házába. Mittudomén most írt smst hogy jól van nincs már itt, otthon van. Merre vagytok?
-Az asztalunknál. És ti?
-Mi itt a klubb előtt egy bokor mellett.
-Oké odamegyünk van egy tervem. - majd leraktam. Odamentem a pulthoz, kértem egy whiskeyt majd visszaballagtam göndörke tesómhoz.
-Harry! Gyere whisky!
-Whisky? Hol? - kérdezte mint egy kutya... elég viccesen festett...
-Erre! Kövess és megkapod! - indultam kifele ő meg utánam. Végül is neki már nem árthat + - 1 pohár whisky... kiértünk Liamékhez és odaadtam neki a whiskyét.
-Ügyes! - borzoltam össze a haját.

*1 órával később*

Fáradtan dőltem le a kanapéra az 1D rezidencián... Harry alszik a szobájában, El és Lou a szobájukban alszanak (elvileg :D), Liam a barátnőjénél, Niall pedig... várjunk csak! Niall hol van? ... a konyhában nincs megnéztem... akkor biztos a szobájában van. Elcsoszogtam a szobájáig bekopogtam majd meghallottam a hangját:
-Gyere! - benyitottam aztán majdnem sokkot kaptam... egy szál alsógatyában állt a polca mellett és valamit nézegetett az iPadjén... felnézett rám először mosolyogva majd lehervadt az arcáról a mosoly... biztos meglátta az arcom...
-Öhmm... Gyere beljebb Melody! - hívott majd odasétált hozzám megfogta a kezem és behúzott a szobájába, közben becsapta  mögöttünk az ajtót.
-Minek köszönhetem e látogatást ezekben a kései órákban, kisasszony? - kérdezte.
-Ööö... izé... Niall hagyjuk ezt!
-Mégis mit?
-Ezt az udvariaskodást. Nekem nem megy!- tártam szét a karom mire felnevettünk.
-Jólvan. De miért is jöttél? Bár nem mintha zavarna csak kíváncsi vagyok! - vigyorgott.
-Megnézni jöttem hogy jól vagy e...
-Á így már más! - mosolygott majd közelebb jött. Egyre közelebb kerültünk egymáshoz...

/Elena Cowell/

Reggel Louis mellkasán fekve keltem fel... le akartam róla szállni de összegabalyodott a lábunk ezért nem tudtam... habár ha jobban belegondolok nem is akarok leszállni róla. Inkább visszahajtottam a fejem és hallgattam az egyenletesen dobogó szívét...